A rendezvény a világ sokszínű, családi alapokon működő mezőgazdaságát kívánta bemutatni az érdeklődőknek. Így Magyarország adott otthont az év egyik legfontosabb nemzetközi mezőgazdasági találkozójának, amely egyben az ENSZ Családi Gazdálkodások Nemzetközi Évének kiemelkedő eseménye.
A családi gazdálkodásmodell magában foglal minden olyan mezőgazdasági tevékenységet a földműveléstől az állattartáson keresztül a hal- és erdőgazdálkodásig, amely egy család kezelésében működik, annak önszervező képességére és munkaerejére épít. A családi gazdaságok biztosítják leginkább a helyi természeti erőforrások védelmét, a hagyományos mezőgazdasági termékek megőrzését és az élelmiszer-biztonsági előírások betartását. A közlemény szerint a családi gazdálkodások léte nélkülözhetetlen a vidéki foglalkoztatottság növeléséhez és a mezőgazdaság fejlesztéséhez, így az élelmezés biztonságának megteremtéséhez.
A családi gazdálkodóknak köszönhetően a világon mindenhol újraélednek az évszázados termelési hagyományok – jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter a családi gazdaságok világfórumán Budapesten csütörtökön tartott záróbeszédében – így az MTI.
Fazekas Sándor – a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) tájékoztatása szerint – magyar példaként a hazai mangalica tenyésztőket említette. Túlnyomó többségük ugyanis 50-100 hektárt művelő családi gazdálkodó, és gyakorlatilag a kihalás széléről hozták vissza ezt a sertésfajtát. Ma pedig már világszerte keresettek a prémium kategóriájú mangalica termékeik.
A Családi Gazdaságok Világfórumának egyik fő témája volt a nők és a fiatalok szerepe a családi gazdálkodásban. A fórum résztvevői hangsúlyozták mind a természeti, mind a humán erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás fontosságát ezen a területen.
A rendezvény különlegessége a "Világ Mustra" nevet viselő kiállítás volt, mely lehetőséget adott a világ különböző tájairól érkező családi gazdálkodóknak arra, hogy bemutassák tevékenységüket, és felhívják a világ minden tájáról érkező vendégek, valamint az érdeklődő nagyközönség figyelmét a családi gazdálkodások által nyújtott lehetőségekre és értékekre.
Találkozhattunk az azeri gránátalmaszörppel, észt szárított gyümölcsökkel, különféle ritka gyógynövényekkel, magyar zöldségekkel, gyümölcsökkel, mézekkel, tej- és húskészítményekkel (pl. szürkemarhából), lekvárokkal, tojással, gyümölcslevekkel, tokaji borokkal, gyógynövényekkel, mézeskaláccsal; közöttük számos biotermék is megtalálható volt.
Voltak kézműves kísérőprogramok is: hímzés, kosárfonás, mézeskalács-díszítés, fazekasság, levendula-termékek készítése, amelyekbe a látogatók is bekapcsolódhattak.