Hirdetés

Kis magyar bortörténelem I. - Mit találtunk a Kárpát-medencében?

Magukkal hozták, vagy itt, a Kárpát-medencében sajátították el a szőlőkultúrát honfoglaló eleink? Előttünk is szőlészkedtek-borászkodtak már errefelé vagy mi hoztuk magunkkal a szőlővesszőket?

A borok minősége, megbízhatósága mindig hűen tükrözi egy adott ország politikai és gazdasági helyzetét - mondta Tóth Sándor borász és bortörténész. Ez így volt a történelemben régen és minden bizonnyal a jövőben is hasonlóképpen lesz. Hiszen a magyarság történelme szorosan összekapcsolódott mindig is a borral, annak kultúrájával. Kevés olyan nép van, amelynek van saját szava a borra. A magyar ilyen nép.

A legtöbb nép a latinból átvett „vinum” szót használja, míg a magyarok a bor szóval az újjászületést fejezték ki. A bor szó csodálatos misztériumokkal teli világba kalauzol el minket. A kétezer évvel ezelőtt leírt krónikák tesznek tanúbizonyságot arról, hogy a hunok és utódaik nagy tiszteletben tartották Bor Tengri hegyét, ahol az Újjászületés Istenének mutattak be áldozatot. A bort az Istennel hozták összefüggésbe, éppúgy mint az ókori görögök és rómaiak. Dionüszoszról és Bacchusról azonban többen hallottak.

Ha közelebbről nézzük meg Pannónia bortörténelmét, akkor a kelták után feltűnnek a rómaiak, akik a szőlőművelés és borkészítés nagymesterei voltak. A Pannon táj olyan adottságokkal áldrendelkezett már akkor is, hogy hatalmas konkurencia volt ez Itália szőlőbirtokosainak. Ezért Domintianus császár a „Lex Dominatius” rendeletet meghozva betiltatta az újabb szőlőtelepítéseket és a meglévők nagy részét kivágatta. Több mint 200 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ezt a rendeletet egy katonai sorból felemelkedett császár, Marcus Aurelis Probus megszüntesse.

Amikor a magyarok megkezdték a Honfoglalást egy virágzó szőlőkultúrát találtak itt. A magukkal hozott tudást a gyakorlatba így már ezen a vidéken is könnyű volt átültetni.

A magyar bortermelés hármas alapú volt: egyrészt a magyarság magával hozott ősi belső-ázsiai és Kaukázus vidéki hagyományai, másrészt a Pannon vidék, főleg a Balaton területéről átvett és megmaradt gyakorlatok, harmadrészt a térítő-tanító rendek, és a bevándorló telepesek.

A régi magyar vallás kötődése a borhoz a mai napig fellelhetőek egyes szavakban, például borvidékek nevében. A vérszerződést is borral kötötték meg a törzsek vezetői.

Kielmayer Kristian, Borászportál